FEJLESZTÉS 

Kedves anyukák-apukák! 
Ha a gyermek tanulásában vagy magatartásában a lent leírtak közül bármelyiket felismeri, kérem írjon és segítek!

Dyslexia 

---

A dyslexia jelentése olvasászavar, se több, se kevesebb. Mégis sokszor fordulnak szakemberhez óvodáskorú gyerekek kétségbeesett szülei azzal, hogy dyslexiás a gyerek. Ilyenkor a lelkiismeretes szakember első kérdése: tud-e a gyerek olvasni. Ellenkező esetben ugyanis legfeljebb dyslexiával kapcsolatos veszélyeztetettségről beszélhetünk. Természetesen, ha az óvodás korú gyermek szülőjében felmerül a gyanú a veszélyeztetettséget illetően, érdemes szakember segítségét kérnie, mert minél korábban kezdjük a fejlesztést annál gyorsabb és látványosabb eredményeket lehet elérni. Egy óvodás korban megkezdett fejlesztéssel megóvhatjuk gyermekünket az esetleges iskolai kudarcoktól és azok negatív hatásaitól.

A dyslexiának két megjelenési formája lehet:

Formai dyslexia: 
Ha a gyerek nagyon lassan, nehezen olvas, felcseréli a betűket, szótagokat, rosszul tagolja a felolvasott szöveget, eltéveszti a toldalékokat, teljesen mást olvas, mint ami le van írva.

Tartalmi dyslexia: 
Ha a gyerek technikailag jól olvas, de nem érti, amit elolvasott. 
Természetesen nem feltétlenül jelenik meg az összes tünet egy-egy gyermek esetében és az is előfordulhat, hogy valakinek egyszerre vannak formai és tartalmi dyslexiára utaló tünetei.

Dysgraphia

---

Jelentése írászavar. Ennek megfelelően - hasonlóan a dyslexiához - óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak veszélyeztetettségről beszélhetünk.

A dysgraphiának is két megjelenési formája lehet:

Formai dysgraphia: 
Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.

Tartalmi dysgraphia: 
Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.

A dysgraphia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat, hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.

Dyscalculia

---

A szó jelentése számolászavar. Legalább olyan gyakori a gyermekek körében, mint az írás- vagy olvasászavar. Kulturális okokból bocsánatosabb bűnnek tartjuk azt, ha egy gyereknek nehézségei vannak a matematikával, mintha nehezen olvas, vagy csúnyán, rossz helyesírással ír.

Ennek a tünet együttesnek is többféle megjelenési formája lehet:

Előfordulhat, hogy maga a mechanikus számolás okoz nehézséget, nem alakul ki a szám- és mennyiségfogalom. Ettől függetlenül a matematikai logika jól működhet. 
Lehet, hogy éppen ellenkezőleg, a mechanikus számolás nem okoz gondot, de a matematikai logika nem működik. Ilyenkor a gyerek ki tudja számolni a felírt példákat, de nem tud megoldani egy szöveges feladatot, megoldási tervet készíteni, vagy egy egyenletet felállítani.

A dyscalculia harmadik megjelenési formája lehet, amikor a gyermek nem képes sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket. 
Ha egy gyerek fordítva írja le a számokat, az nem dyscalculia, sokkal inkább dyslexiára utaló tünet. Természetesen a dyscalculia három típusa bármilyen kombinációban előfordulhat. Akár a három típus egyszerre is, amely teljes számolásképtelenséghez vezethet.

A tanulási zavarok, mint a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia nem fertőző betegségek, amit a gyerekek elkaphatnak egymástól. Igazából csak tünetek, amelyek sokféle okra vezethetők vissza. Terápiájukban fontos, hogy megtaláljuk a kiváltó okot és az ennek megfelelő területeket fejlesszük, különben nem várhatunk tartós javulást az iskolai teljesítményben.

Hiperaktivitás

---

Még szakemberek esetében is gyakran előfordul, hogy összemossák a hiperaktivitás és a hipermotilitás fogalmát. Ezért mindenekelőtt fontos tisztázni a két tünet együttes pontos tartalmát, mert különböző okokra vezethetők vissza és ennek megfelelően különböző kezelést igényelnek.

Hiperaktivitás jellemző tünetei:

  A hiperaktív gyermeknek nagy a mozgásigénye, rosszul tűri a monotóniát. Nagy benne az újdonság iránti igény. Ennek a három tényezőnek a következtében aztán előfordul, hogy nem tudja végigülni a tanórákat. Különösen igaz lehet ez akkor, ha kevésbé érdekes a tananyag, vagy csak egyszerűen nem sikerül felkelteni és fenntartani az érdeklődését. Ilyenkor unatkozni kezd, és elkezd magának érdekesebb elfoglaltságokat találni. Zavarni kezdi az órát, beszélget, játszik, olvas, esetleg feláll valamilyen mondvacsinált ürüggyel, csak hogy végre mozoghasson egy kicsit. 
  A hiperaktivitás nagyon fontos jellemzője, hogy az ilyen gyerekeknek nincs figyelemzavara, képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Cselekvésük mindig célra irányul. Bármit is csinálnak, abban nagyon hatékonyak. Általában gyorsabban dolgoznak, mint a többiek, ami további problémák forrásává válhat, hiszen ha végeztek a feladatukkal és még várni kell a többiekre, unatkozni kezdenek, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak maguknak elfoglaltságot. 
Mivel a hiperaktivitás igazából személyiségjellemzőnek tekinthető, ezért a kezelésében nem a gyerek megváltoztatását tűzzük ki célul. El kell fogadnunk, hogy a gyerekek személyisége nagyon különböző lehet: vannak csendes visszahúzódó, nagyszájú, barátságos gyerekek és vannak - mégha ritkán is - hiperaktív gyerekek. Ezzel a ténnyel meg kell barátkoznunk ahhoz, hogy kezelni tudjuk a kialakuló problémás helyzeteket. Szándékosan nem problémás gyereket írok, mert maga a gyerek nem tekinthető problémásnak, viszont személyiségéből adódóan könnyebben kerül zűrös helyzetekbe. Ilyenkor nagyon nagy a pedagógusok felelőssége. Fel kellene ismerniük és el kellene fogadniuk, hogy a gyermek hiperaktív, és ennek megfelelően kellene vele bánni. 
A hiperaktivitás kezelése: 
  Az ilyen gyereknél tekintettel kell lenni a sajátos igényeire. Legális lehetőséget kell biztosítani számukra a felállásra óra közben. Ők lehetnek azok, akik letörlik a táblát, segítenek felakasztani a térképet, kiosztják a dolgozatokat vagy a feladatlapokat...stb. Mivel nagyon terhelhetőek, terhelni is kell őket. Ha végeztek egy feladattal kapjanak rögtön újat, ne legyen idejük unatkozni. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy a feladatok érdekesek legyenek, mert a monotóniát rosszul tűrik. Ha nem sikerül ébren tartani az érdeklődésüket elkalandoznak és keresnek maguknak érdekesebb elfoglaltságot. 
  Adhatunk a hiperaktív gyereknek önálló feladatokat. A lényeg, hogy mindig legyen, mit csinálniuk néha felállhassanak, és kellően érdekes legyen a számukra, amivel foglalkozniuk kell. 
  Fontos, hogy a pedagógus tudatosítsa a gyerekben, hogy milyen sajátos igényei vannak és saját példáján keresztül mutassa meg, hogy ez elfogadható. Ilyenkor egy idő után magát a gyereket is be lehet vonni a problémás helyzetek kezelésébe. Lehet, hogy majd éppen ő fog előállni a legjobb ötletekkel, hogy mit kellene tenni akkor, amikor előbb végez a feladattal, mint a többiek, esetleg találhat arra is megoldást, hogyan tegye a maga számára izgalmasabbá az unalmasabb tanulnivalókat.

A fentiekből is jól látszik, hogy ha hiperaktív gyerek van az osztályban, az többletmunkát ad a pedagógusnak, főleg eleinte. Mégis megéri ez a többletbefektetés, hiszen elég csak belegondolnunk mennyi többletmunkával és felesleges idegeskedéssel jár, ha állandóan megzavarja valaki az óra menetét, eltereli a többi gyerek figyelmét.

Hipermotilitás

---

Hipermotilitás jellemző tünetei:

  A hipermotilis gyerek állandóan matat, mocorog, nem tud a helyén megülni. Tevékenysége nem célra irányul, jár keze, lába, de nem végez értelmes tevékenységet. 
  Mindig kapkod, siet, mégsem végez el semmit időre. 
  Alacsony a tolerancia szintje, a frusztrációt rosszul tűri. 
  Figyelemzavarral küzd. Figyelme nem tartós, nehezen rögzíthető. Nincs az az érdekes téma, amely hosszan lekötné, állandóan elkalandozik. Előfordulhat, hogy figyelme megtapad bizonyos dolgoknál. Az osztály már rég túljutott egy témán, ő még mindig azon gondolkodik. 
  A hiperaktívval ellentétben nagyon fáradékony, nagy az alvásigénye. Az óra menetét zavarja, mert állandó matatása, mozgása nagyon irritáló felnőttnek, gyereknek egyaránt. Előfordul, hogy kiváltja a többi gyerek agresszióját.

A hipermotilitás kezelése: 
  A hipermotilitás súlyos éretlenségi tünet, az idegrendszer szervezetlenségéről tájékoztat. Akaratunktól független állapot, ezen változtatni szorgalommal, akarattal nem lehet. Ezt büntetni nem etikus és teljességgel értelmetlen. A büntetés még azt a kicsi kedvét is elveszi a hipermotilis gyereknek a tanulástól, ami addig a sok kudarc ellenére megmaradt. 
  Szerencsére a hipermotilis gyerekek mozgásterápia segítségével jól fejleszthetők, ezért ilyenkor érdemes a megfelelő szakemberhez fordulni és segítséget kérni.

A fentiekből világosan kitűnik, hogy hipermotilitással küzdő gyermekek esetében életbevágóan fontos, hogy mielőbb szakszerű segítséget kapjanak. Gyakori hiba, hogy az ilyen problémával küzdő gyerekeket a hiperaktivitásnál leírtak szerint próbálják kezelni, amely nem vezet, nem vezethet eredményre. Ez további frusztráció forrása a pedagógus és a gyermek számára egyaránt, amely mind jobban elmérgesíti, az amúgy sem felhőtlen tanár-diák kapcsolatot.

Döntő jelentőségű a probléma kezelése szempontjából, hogy a pedagógus tanulja meg felismerni és ennek megfelelően kezelni a hipermotilitás tünet együttesét!

Magatartászavar 

---

A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek. Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében. Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció... stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerű bűnözés a családban. Problémát okozhat, főleg kamaszkorban a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás.

A magatartászavarok kezelése:

  Természetesen a kezelésnek igazodnia kell a magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával. 
  A mozgásterápia szintén célravezető lehet, ha a magatartászavar másodlagos tünetként alakul ki, ráépül a tanulási nehézségekre. Ilyenkor, mivel egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek. Ebben az esetben célravezetők lehetnek a különböző stressz oldó technikák is, amelyek segítenek feldolgozni a korábbi kudarcok hatásait és ez által meggyorsítják a viselkedésben bekövetkező pozitív változásokat. 
  A családi szocializáció problémáit, a korai negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stressz oldó technikák segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a családterápia vagy a gyermek egyéni pszichoterápiája. 
  A család által közvetített negatív normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük, megtanuljanak szembenézni problémáikkal. Ebben nyújthat hatékony segítséget pedagógusok és problémával küzdő gyerekek számára is a (ki) útkereső program. 
  A csoportdinamikai jelenségek kezelése megtanulható. Ma már jelentős mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre a témában, valamint ebben a kérdéskörben is hasznos segítséget kaphatnak a pedagógusok a (ki) útkereső programtól.

Forrás:Kulcsár Mihályné - www.tanulasinehezsegek.hu

Oldal: Fejlesztés
Beszédfejlesztés, logopédiai- terápia! - © 2008 - 2024 - boldoggyerek.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat